MASTITIS DIAGNOSZTIKA /
TŐGYEGÉSZSÉGÜGY

A tőgygyulladás kezelése során is érvényesíteni kell a felelős antibiotikum-használat elveit.

A laboratóriumi vizsgálat célja természetesen a kórokozó baktériumok antibiotikum érzékenységének meghatározása, amelyhez jobb érzékenysége és kvantitatív eredménye miatt elsősorban a MIC (minimális gátló koncentráció) meghatározás javasolt, de korongdiffúziós módszer is igénybe vehető. Az egyed-, vagy állomány-szintű kezelési protokollok csak a kórokozó baktériumok, és ezek antibiotikum-érzékenységének ismeretében tervezhetők meg. Ismert, hogy jelentős különbség van a különféle (pl.: Gram-pozitív és negatív) baktériumok természetes antibiotikum-rezisztenciája között, amit tovább bonyolítanak a szerzett rezisztenciák, míg egyes kórokozók egyáltalán nem érzékenyek az antibiotikumra (pl.: Prototheca). A kezelési protokollok megtervezésekor kerüljük a humán egészségügyi szempontból kritikusan fontos (ún. AMEG B) hatóanyagok (mastitis esetében itt elsősorban a 3. és 4. generációs cefalosporinokra [pl. ceftiofur] illetve a fluorokinolonokra [pl. enrofloxacin] gondolunk) használatát. Első választásként mindig más (AMEG D vagy C) hatóanyagot válasszunk és csak sikertelen kezelés esetén nyúljunk az AMEG B hatóanyagú készítményekhez. A 27/2021 (VIII.11) AM rendelet 27. § (13) alapján AMEG B hatóanyagok csak rezisztencia vizsgálat alapján alkalmazhatók. A klinikai tőgygyulladások gyógykezelését a laktációban végezzük az árutej termelés mielőbbi helyreállítása céljából. Ennek érdekében reprezentatív számú frissen megbetegedett állatból kell tejmintát venni az első kezelés előtt, aszeptikus módon. Szükséges a kitenyésztett baktériumok in vitro antibiotikum-érzékenységének
meghatározása, ami segíthet a leghatékonyabb gyógyszer kiválasztásában. A gyógyszer-érzékenység meghatározása baktérium fajonként az esetleg eltérő fenotípusú törzsekből bizonyos időközönként (pl.:3-6 hónap) vagy a kezelés hatásának elmaradása esetén szükséges. Tehát pl.: 100 tejmintából 20 Staph. aureus és 20 E.coli törzs izolálása esetén antibiotikum érzékenységi vizsgálat többnyire 1-2 történik mindkét baktérium fajból. Az idült, többnyire szubklinikai tőgygyulladások rejtett módon, ám a klinikai mastitiseknél sokkal nagyobb kárt okoznak. A szomatikus sejtszám (somatic cell count, SCC) növelése mellett számottevő termeléskiesést okoznak. Az esetek jelentős részében ráadásul a magas sejtszámért kontagiózus kórokozók tehetők felelőssé. Az ilyen mikrobákat ürítő tehenek felismerése és elkülönítése nélkülözhetetlen a további fertőzések megelőzéséhez. A mikrobiológiai vizsgálatot elvégezhetjük valamennyi termelő állat esetén, de a költség-hatékonyság szempontjából legkedvezőbb, ha előszűrés segítségével válogatjuk ki a mintaadó teheneket és tőgynegyedeket

A tőgygyulladás által okozott gazdasági veszteségek

A hazai és külföldi tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a legnagyobb, állomány szintű veszteségeket a tejelő szarvasmarhatartásban a tőgygyulladás okozza. A tőgygyulladások okozta gazdasági veszteségek közül a legjelentősebb tényező a tejár-bevétel csökkenése. Hazai adatok szerint szubklinikai tőgygyulladásban beteg egyedek éves szinten napi átlagban 2,45 kg-mal kevesebb tejet termelnek az egészséges társaiknál. A tejminőség romlás okozta veszteségek elsősorban a tejár csökkent méretű premizálásában jelentkeznek. Amennyiben az elegytej szomatikus sejtszáma meghaladja a rendeletben meghatározott határértéket, a fogyasztásra alkalmas tej termelése csak az emelkedett sejtszámú tehenek tejének teljes elkülönítésével biztosítható. További veszteséget eredményez a klinikailag tőgybeteg és gyógykezelt állatok tejének megsemmisítése.

A fentieken kívül jelentős gazdasági kárt okoz az elvárható élettartam előtti selejtezés is. A tőgygyulladások gyógykezelésére, az állat-egészségügyi ellátására, a laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokra fordított összeg az előzőeknél kisebb arányban szerepel a veszteségek között (Rafai és mtsai 2003). Emellett felmerülhetnek egyéb, technológiai módosítás miatt szükséges költségek is. Összesítve a különböző veszteségeket és költségeket, éves szinten a tőgygyulladás által okozott veszteség tehenenként átlagosan kb. 42 000 Ft-ra (110 Euro) becsülhető (Ózsvári 2004.).

Javasolt szűrővizsgálat a mikrobiológiai vizsgálathoz:

Tőgynegyedenkénti mintavétel javasolt az érzékenység növelésére és a kontamináció csökkentésére: a mastitis-kórokozók jelentős része a környezetben is előforduló mikróba.

SZUBKLINIKAI MASTITIS:

a) általában 400 000 sejt/ml-nél magasabb SCC, tőgynegyedek kiválasztása tálcás próbával
b) Staph. aureus előfordulása esetén javasolt a 400 000 sejt/ml alatti sejtszámú tehenek tálcás vizsgálata is és a reakciót mutató tőgynegyedek megmintázása
c) minden állat minden tőgynegyedének tálcás vizsgálata és a reakciót mutató tőgynegyedek megmintázása

Mintaszállítás:

Cégünk által előre kiküldött mintavételi eszközökbe levett mintákat megbízott futárszolgálat fogja laboratóriumunkba szállítani. A minta telepi átvétele előre egyeztetett időpontban történik. A mastitis probléma teljes feltárásához lehetőség van környezethigiéniai, tejhigiéniai felmérésre is. Javasolt higiéniai mintavételi helyek: tőggyel, tejjel érintkező felületek vizsgálata, kehelygumi, tőgytörlő ruha, bimbófertőtlenítő edény csészéje, stb. A higiéniai mintavételhez a szükséges eszközöket, mintavételi útmutatót biztosítunk. Diagnosztikai laboratóriumunk valamennyi, a szarvasmarha telepen felmerülő, tőgygyulladáshoz kapcsolódó probléma felderítésére felkészült.

A pontos laboratóriumi diagnózist döntően meghatározza a mintavétel precizitása. Ehhez eszközöket és részletes módszertani útmutatót biztosítunk.

Vizsgálati eredmények értékelése:

Nagyobb mintaszám esetén (40 minta felett), illetve az állományszintű felmérésekhez kapcsolódóan ha a kórelőzményi és szomatikus sejtszám adatok is rendelkezésre állnak, szaktanácsadónk egy oldal terjedelmű szakvéleményt készít a járványtani viszonyokról. Javaslatot ad a gyógykezelésre (a rendelkezésre álló adatok alapján).

MASTITIS DIAGNOSZTIKA SZOLGÁLTATÁSI CSOMAGOK:

• tejminták mikrobiológiai és antibiotikum-rezisztencia vizsgálata
• tőgyhigiéniai felmérés, kérésre helyszíni mintavétellel, és helyszíni audit
• akut esetek diagnosztikája
• koaguláz pozitív Staphylococcus aureus szűrés (állomány szinten is)
• Prototheca zopfii szűrés (állomány szinten is)

AZ ASZEPTIKUS TEJMINTAVÉTEL PROTOKOLLJA:

1. gumikesztyű használata kötelező
2. a tőgy és a csecsbimbók mosása és szárazra törlése
3. a bimbó alsó harmadának fertőtlenítése 70%-os alkohollal megnedvesített vattával,
a bimbónyílástól távolodó mozdulatokkal letöröljük a csecsbimbó bőrét
4. megvárni a teljes száradást
5. az első 3 tejsugár kifejése
6. egy tejsugarat (2-3 ml!) fejni a steril csőbe, amit a művelet alatt közel vízszintes helyzetben, nem közvetlenül a fejt tőgybimbő alatt tartunk. A művelet közben a kupakot lefelé tartjuk.
7. tárolás: max. 24 óra + 4°C-on, ill. -18°C-on mélyhűtéssel több héten keresztül.