Amit tudni szeretnél a Paratuberculosis elleni védekezésről 

Általános ismeretek

A paratuberculosis (Johne-betegség) a Mycobacterium avium subsp. paratuberculosis (MAP) baktérium által előidézett lassan kifejlődő, de élethosszig tartó idült bélgyulladás. Végső formájában súlyos lesoványodással járó hasmenés, amely az állat szervezetét gyengítő tényezőként hajlamosít további betegségekre (mastitis, szaporodásbiológiai zavarok stb.). A termeléskiesés és az idő előtti selejtezés miatt jelentős közvetlen és közvetett gazdasági veszteség forrása.

A betegség kérődző állatokban fordul elő, ezek közül is leginkább szarvasmarhában okoz károkat. Hosszú évek óta vita tárgyát képezi, hogy a MAP tekinthető-e az ember Crohn betegsége elsődleges kórokozójának. Bár az ezt igazoló adatok ellentmondásosak, mára általánosan
elfogadottá vált, hogy a MAP jelenléte nem kívánatos az élelmiszerekben.

 

Amit tudni szeretnél a Paratuberculosis elleni védekezésről 

Általános ismeretek

A paratuberculosis (Johne-betegség) a Mycobacterium avium subsp. paratuberculosis (MAP) baktérium által előidézett lassan kifejlődő, de élethosszig tartó idült bélgyulladás. Végső formájában súlyos lesoványodással járó hasmenés, amely az állat szervezetét gyengítő tényezőként hajlamosít további betegségekre (mastitis, szaporodásbiológiai zavarok stb.). A termeléskiesés és az idő előtti selejtezés miatt jelentős közvetlen és közvetett gazdasági veszteség forrása.

A betegség kérődző állatokban fordul elő, ezek közül is leginkább szarvasmarhában okoz károkat. Hosszú évek óta vita tárgyát képezi, hogy a MAP tekinthető-e az ember Crohn betegsége elsődleges kórokozójának. Bár az ezt igazoló adatok ellentmondásosak, mára általánosan
elfogadottá vált, hogy a MAP jelenléte nem kívánatos az élelmiszerekben.

 

A szarvasmarhák paratuberculosistól való mentesítése számos országban nem csupán a gazdasági veszteségek csökkentése, hanem közegészségügyi szempontok miatt is elvárt. Esetenként államilag irányított és támogatott program keretében zajlik. A paratuberculosis kórokozója (más mycobacteriumokhoz, pl. a tbc kórokozójához hasonlóan) lassan szaporodik, azonban rendkívüli mértékben ellenálló, és a környezetben akár évekig életben maradhat.

A fertőzött és megbetegedett állatok kezelése nem lehetséges, fertőzött állományban a veszteségek mérséklése a tartási technológia és takarmányozás optimalizálásával, a mentesítés kizárólag az új fertőzések megelőzésével és a fertőzött állatok selejtezésével érhető el. A betegség tüneteinek (hasmenés) kialakulása – kísérleti tapasztalatok szerint – vakcinás védelemmel csökkenthető, azonban a védőoltás nem nyújt teljes védelmet a baktériumürítés ellen, így mentesítés céljára nem használható. Tekintettel arra, hogy a védőoltás fals-pozitív reakciókat okozhat a gümőkór felderítésére irányuló tuberkulin bőrpróbában, annak használata a legtöbb országban – hazánkat is beleértve -nem engedélyezett. A paratuberculosis elleni sikeres védekezéshez ismerni kell a diagnosztikai lehetőségeket, a vizsgáló módszerek korlátait, valamint azokat a technológiai lépéseket, amelyekkel az állomány fertőzöttsége alacsony szinten tartható illetve csökkenthető.

Általában a diagnosztikai lehetőségekről

Jóllehet számos, különböző elven működő vizsgáló módszert fejlesztettek ki a paratuberculosis élő állatból történő kimutatására, ezek közös jellemzője, hogy csak a fertőzött állatok egy részét (5 – 50%) képesek azonosítani. Ráadásul a szarvasmarhák gyakran vesznek fel a környezetből (pl. a takarmánnyal) nem kórokozó, de közeli rokon mycobacteriumokat, amelyek a szervezetet áthangolhatják és téves pozitív reakciót okozhatnak. Emiatt a fertőzött és társaikra veszélyt hordozó, baktériumürítő állatok költséghatékony azonosítására több módszer kombinálása javasolt.

1. A vérben lévő ellenanyagok vizsgálatán alapuló ún. szerológiai módszerek: hátrányuk, hogy a fertőzés korai szakaszában csak ritkán adnak pozitív reakciót, ezért a betegség lefolyását is figyelembe véve, elsősorban 2 évesnél idősebb állatok állományszintű szűrővizsgálatára alkalmasak. A szerológiai vizsgálatok viszonylag nagy valószínűséggel mutatják ki a fertőzést előrehaladott, klinikai tüneteket (hasmenést) mutató állaton, azonban a tünetmentes, de baktériumürítő (szubklinikai) egyedek 50-75%- a negatív reakciót ad. Ennek ellenére – a kedvező ár miatt – előszeretettel használják e teszteket a fertőzött állatok felderítésére. A rendszeresen (félévente) ismételt szerológiai vizsgálat több éves időszak alatt alkalmas lehet a kórokozót ürítő állatok gyérítésére, azonban a kizárólag erre alapozott selejtezés csak nagyon hosszú idő alatt (5-10 év) vezet mentességre, a kezdeti (magas) prevalencia függvényében.

2. A fehérvérsejtek működésén alapuló (ún. celluláris) immunitás vizsgálata: a gümőkór vizsgálatában elterjedt módszerek tartoznak ide, mint az allergiás bőrpróba és a gammainterferon teszt. Speciális antigént alkalmazva segítséget nyújthatnak a fertőzött állatok korai felderítésében, de széleskörű használatuk nem nyert létjogosultságot.

3. Bélsárból történő baktérium-kimutatás: a fertőzött állatok túlnyomó része időben változó intenzitással üríti a kórokozót, ami az egészséges egyedek fertőzésének forrása.

Az ilyen állatok kimutatása, elkülönítése és selejtezése fontos része a gyérítési-mentesítési kampányoknak.

Pillanatnyilag a legalacsonyabb költségű vizsgálat a bélsárból készült kenet mikroszkópos vizsgálata. Sajnálatos módon ezzel a módszerrel csak a nagy mennyiségű kórokozót ürítő (ún. szuperürítő < supershedder), rendszerint már hasmenéses tüneteket mutató állatok azonosíthatók, szubklinikai egyedek állományszintű szűrővizsgálatára nem alkalmas. A bélsárban előforduló más mycobacteriumok miatt fals pozitív eredményt is adhat.

Baktériumtenyésztés: hatékony vizsgáló módszer, ennek ellenére a tünetmentes állatoknak csak mintegy felét lehet egyetlen bélsárvizsgálattal azonosítani. Hátránya költségessége, és a meglehetősen hosszú (4-10 hónap) vizsgálati időtartam, ami jelentős akadálya gyakorlati használatának. Az egyedi bélsárminták ötösével pool-ozhatók. Ezzel csökkenthetők a költségek, de magas prevalencia esetén nem hasznos módszer a fertőző egyedek azonosítására, mivel a pool-ok többsége pozitív lesz.

A kórokozó kimutatása nukleinsav alapú PCR módszerrel: e modern eljárás céljára kifejlesztett real-time PCR kitek érzékenysége elérheti a bakteriológiai tenyésztés hatékonyságát.

A ParaTB-fertőzöttség jelentős gazdasági veszteséget hordoz magában

Miért érdekes az egy tehenészet számára, hogy állománya ParaTB fertőzött-e és a prevalencia (fertőzöttségi arány) mekkora?
Részletes forrásként kiváló Fodor és mtsai MÁL 2014. 4. számában 213-222 oldalon megjelent cikke.

 

Pontokba szedve a következő:

A szubklinikai ParaTB is tejtermelés csökkenést okoz. A termelés csökkenés mértéke egyenes arányban áll a fertőzöttség (baktériumürítés) valamint az ellenanyag ELISA pozitivitás mértékével

A ParaTB csökkenti a tehén hasznos életteljesítményét, mert növeli a selejtezés kockázatát.

A ParaTB-vel fertőzött egyedek szaporodásbiológiai mutatói rosszabbak a nem fertőzött egyedekénél.

A ParaTB klinikai megnyilvánulása csökkenti a vágóértéket (lesoványodás).

Mivel a klinikai beteg egyedeket előbb-utóbb selejtezni kell, ez megakadályozza az állomány genetikai előrehaladását (ezáltal a termelés növekedésének lehetőségét), mert a létszám fenntartása miatt nem lehet az egyébként termelési szempontból selejtezendő egyedektől megszabadulni.

A ParaTB figyelmen kívül hagyása (nincs védekezési stratégia) az általa okozott veszteségek folyamatos növekedését eredményezi évről évre, ahogyan a fertőzöttség terjed az állományban.

Vizsgálati programjaink

Bármilyen vizsgálatnak csak akkor van értelme, ha utána történik intézkedés.
I. Paratuberculosis súlyosságának telepi felmérése
II. Paratuberculosis ELISA ellenanyag vizsgálat- akkreditált
Ill. Paratuberculosis diagnosztika PCR

PARATUBERCULOSIS SÚLYOSSÁGÁNAK FELMÉRÉSE

Az országban egyedüliként a mi laboratóriumunk kínál olyan kontroll programot, melynek lényege a környezeti mintákból történő MAP baktériumok kimutatása RT-PCR technikával és a két évesnél idősebb tehenek szerológiai vizsgálata ELISA technikával. A környezeti minták kiválasztásánál a betegség járványtanát vettük figyelembe, azt a tényt, hogy a fertőződés leggyakrabban a borjú korban történik szájon át, a félévesnél
idősebb állatok fertőződése ritka.

A felmérés során a következő minták kerülnek bevizsgálásra:

1. Környezeti minták vizsgálata PCR módszerrel:

• árutej, mint tanktej
• borjú itatásra használatos tej
• itatásos borjak vödréből vett ivóvíz minta
• elletőből származó alom minták
• fejőház felhajtóján gyűjtött bélsár

2. Vérminták szerológiai vizsgálata MAP ellenanyagok kimutatására:

• A két évesnél idősebb tehenek 10 %-ból, de legalább 50 egyedből.

Az egyedek kiválasztásának szempontjai ,,gyanús” kategória:

• > 2 ellésszámú tehenek
• hasmenéses tehenek
•   csökkenő tejtermelésű tehenek
• megfelelő takarmányozás mellett is soványodó tehenek
• korábban tuberculin próbában pozitívan reagált tehenek

A vizsgálat eredményének értékelés

A környezeti és a vérminták eredményeinek együttes értékelése alapján megbecsüljük a fertőzöttség arányát, és meghatározzuk a ParaTB mentesítéshez szükséges program menetrendjét. Míg az állományban a paratuberculosis fertőzöttség súlyossága a klinikai tünetek alapján nem megállapítható, az egyéb diagnosztikai eljárások bizonytalanok illetve hosszadalmasak, az általunk végzett állományszintű előzetes felmérő vizsgálat az egyetlen gyors és hatékony módszer, mely lehetőséget ad a ParaTB fertőzöttség laboratóriumi eredményekkel igazolt feltárására, és az ezt követő mentesítési program megkezdésére.

Paratuberculosis ELISA ellenanyag vizsgálat, állományszűrés

Abban az esetben, ha ismert a telep státusza és a telep fertőzött a paratuberculosis kórokozójával, javasolt évente egy alkalommal az éves vérvételekkel egybekötötten egy állomány szintű paratuberculosis ELISA ellenanyag vizsgálat. Az éves vizsgálatot követően a szárazra állításkor vett vérminták ELISA ellenanyag vizsgálatával tudjuk tovább szűrni a magas ürítő egyedeket.

Paratuberculosis diagnosztika PCR vizsgálattal

A bélsár PCR vizsgálata alkalmas a ténylegesen ürítők kimutatására, pozitív eredménye alapján az érintett egyed a legsúlyosabb besorolás alá esik (azonnali teljes
elkülönítés vagy selejtezés). Magas szeroprevalencia esetén (jelen helyzetben) a PCR a legjobb módszer a szeropozitív állatok további vizsgálatára, ami megalapozza a selejtezést.

A PCR állományszűrésre is használható, hiszen nem ritkán szeronegatív állatok is lehetnek ürítők, a ParaTB sajátos – diagnosztikai szempontból rendkívül kedvezőtlen – kórfejlődése miatt.

Állományszűrés esetén, a költségek csökkentése érdekében felmerülhet az ötösével poolozott bélsárminták PCR-vizsgálata. Ez akkor lehet hasznos, ha a prevalencia 10% alatti. Magasabb arányú ürítés esetén csaknem minden pool pozitív lehet, ami az egyedileg ismételt vizsgálatokkal együtt nem jár költségcsökkenéssel. A PCR gyakran a teljesen tünetmentes, szeronegatív ürítőket is kimutatja. A vizsgálat költségeiről egyeztetés után tudunk árajánlatot adni.